Ismét megrendezésre kerül a hazai szemmel az egyik hanem a legnagyobb gitáros rendezvény, ahol nagy számmal vesznek részt gitár, erősítő, pedál stb. készítők.
Itt a nagy lehetőség, hogy egy helyen minél több hazai minőséget kipróbálhass.
A rendezvény ingyenes de nagyon ajánlott.
Kis ízelítő a tavalyiról: ITT
Az elektromos gitárok modolásának és tuningolásának számos módja van, amivel valamilyen olyan hatást érhetük el amit egy sima húrcserével vagy hangszedő cserével aligha. A TUNEing Műhely sorozatban (figyelted a szójátékot) ilyen és ehhez hasonló témakörökkel fogok foglalkozni.
Mai fogásunk a szó szoros értelmébe vett tuningolás.
Mielőtt belevágnánk a sűrűjébe, szeretném megköszönni Fazekas Péternek (Nomad Guitars), hogy szaktudásának hozzájárulásával egy korrekt cikk készülhetett az iszonyat mély témakör ellenére.
Természetesen ez az egyik de talán legfontosabb része a hangszerünk jobbá tételéhez, amit kivétel nélkül mindenki ismer.
Amikor veszünk egy új vagy használt gitárt érdemes elvinni hangszerészhez, hogy megfelelően beállítsa.
Itt gondolok az olyan alapvető dolgokra mint húrok cseréje, nyak dőlése, húr magassága, intonáció. Ezeket mi magunk is elvégezhetjük csak lehet kicsit több időbe fog teli egy csomó kísérletezéssel egybekötve hogyan jó és kényelmes.
Megpróbálok átmenni ezeken a témákon prezentálva, hogy is kell/kéne ezt elvégezni.
FIGYELEM!
Nem vagyok hangszerész de a saját gitárom így állítottam be és nekem tökéletesen üzemel. Ha nem vagy biztos magadban, akkor MINDEN esetben inkább hangszerészhez vidd a gitárt mert az utólagos helyreállítás mindig költségesebb és körülményesebb!
Szükséges felszerelés:
- új húrkészlet + ajánlott egy húrtekerő
- drótvágó (NE használj műszerész oldalcsípőt mert tönkre fog menni!)
- csavarhúzó (több méretben)
- imbuszkulcs (több méretben)
- plasztik kártya (pl. bankkártya, diákigazolvány, stb.)
NE! Ne nyúlj hozzá. A bundokat majd a hangszerész kezelésbe veszi ha indokolt vagy ha igényed van rá. Persze ha tudod mit és hogy kell csinálni és olyan hangszered van amit nem bánsz, akkor miért ne...
Az egyik lényeges beállítási pont amiről az ember lazán megfeledkezik, hisz ,,nem tudom mi az meg minek, ott van azt kész" kategóriába sorolja, pedig egy hangszerésznek az első között van, hogy azt leellenőrizze. Általában a gitároknak a gyártója ezt beállítva szokta adni a hangszert, sajnos sok esetben - főleg alsó kategóriánál - ezeknek a felső nyergeknek a precíz beállítása elmarad.
Alapvetően ha túl alacsonyan vannak a húrok a rossz nyereg miatt akkor már üres hangon is zörögni fog a gitár hiába emeled a húrmagasságot vagy homorítod a nyakat, ha pedig túl magasan akkor nem tudod annyira lesüllyeszteni a húrt, hogy jó legyen, a nyak domborítással pedig megint minden elromlik. Egyszóval szívás ha nem jó a nyereg...
Standard hangolás esetén az "alapértékei" ha a 2. bundnál lefogod a gitárt, akkor a vastag E húrnál az első bundkorona és a húr között ~0,3mm távolság kellene, hogy legyen, a vékony E húrnál pedig < 0,3mm. Ha ez nem így van, akkor sajnos arra az adott húrvastagságra és hangolásra nem megfelelő a nyereg. Hogy ne szálljunk el hangszerész képzéses formába és írjuk fel az összes variációt leegyszerűsítve X dolgot tehetsz rossz nyereg esetén.
1. Alacsony nyereg esetén cserélni kell az egész nyerget.
2. Magas esetén új nyereg.
3. Magas esetén megpróbálod megreszelni a nyerget belülről, hogy lejjebb kerüljön a húr. (pl. régebbi húrral vagy valamivel amivel beférsz)
4. Magas esetén kiveszed a nyerget és lejjebb reszeled.
5. Pro tipp, bármelyik esetben vidd el hangszerészhez.
Szintén fontos még itt kiemelnem, hogy a nyeregben ne szoruljon túlzottan de ne is lötyögjön a húr. Ha lötyög azzal sajnos nem igazán tudsz mit kezdeni új nyergen kívül, azonban ha szorul, akkor már van 1-2 trükk.
1. Reszelővel vagy valami régi húrral reszeld meg a nyerget - de nehogy túlreszeld.
2. Grafittal kicsit megsatírozhatod a nyerget. Ez elvileg kicsit "csúszóssá" teszi és nem fog úgy szorulni.
Ezt a témakört muszáj vagyok két részre szedni mert a kettő erősen összefügg.
Az egyik a nyak dőlése. A nyak dőlésszöge azt jelenti hogy a nyak a testhez képest milyen szögben áll. Jellemzően egy vintage tremolós gitárnál ez 0°, egy floydosnál néhány fok, egy TOM rendszerű húrlábnál (Les Pauloknál lehet megfigyelni) több fokos is lehet. Alapvetően ezzel semmi dolgunk sincsen mert gyárilag ilyen a nyak illesztése csak a teljesség kedvéért meg kell említenem.
A másik - számunkra már lényegesebb tényező - a nyak görbülete vagy íve. Ennek kulcsfontosságú a megfelelő beállítása de csak óvatosan vele. A gitárok nyakában jellemzően van egy (basszus esetén akár 2) un. nyakmerevítő pálca, aminek a célja, hogy tartsa a fát és gátolja esetleges vetemedésből adódó csavarodást. Az egyetlen dolog amire szükséged lesz egy 4-es imbuszkulcs.
Alulról vagy felülről nézz bele a gitárba és az alapján tudod eldönteni, hogy merre dől jelenleg a gitár (egyenes, homorít, domborít). Általános igazságként kimondható, hogy törekedni kell az egyenes nyakra de ha picikét homorít az nem probléma, azonban ha domborít a nyak vagy bármelyik irányba C betűt ír le, akkor már állítani kell rajta. (C esetén inkább már hárfád van mint gitárod.)
A folyamat:
1. Ereszd le a húrokat ha már van fent húr.
2. Keresd meg a gitárodon hol van a nyakmerevítő pálca "vége". (A nyak alján vagy fején kell keresni. Lehet lesz ott egy takarólemez is, azt nyissuk ki vagy csavarjuk ki.)
3. Nézzünk be alulról vagy felülről a gitárba, hogy merre dől a nyak.
4. Állítsuk be.
A 4-eshez egy metódus, hogy lefogod az első és utolsó bundot és úgy állítod be a görbületet, hogy a fogólap közepén (kb. 7.-8. bundnál) a húr alja és a bund korona közt ~0.5 mm-es távolság legyen, lehetőleg nagyobb ne. Ha ezt igazán precízen szeretnénk kimérni, akkor javasolt hézagmérőt beszerezni ami csupán néhány ezer forintos tétel csupán.
A legfontosabb, hogy a beállítás végén bárhol fogjuk le a hurt az pengetés után ne némuljon el az adott húr.
Ha domborítani szeretnénk a gitárt akkor óramutató járásával megegyezően-, ha homorítani, akkor pedig óramutató járásával ellentétesen kell tekerni.
FONTOS, hogy egyszerre mindig maximum csak negyed fordulatokat tekerjünk és tekerés után várjunk kb. 10-15 percet míg a nyak teljesen leköveti a pálcát ÉS hogy az imbuszkulcs tökéletesen illeszkedjen a álca foglalatba mert ha "elreszeled", akkor nyak csere ha megint állítani kell.
Ha Fix hidas vagy vintage tremolós gitárod van, akkor igazából nem nagyon kell hozzányúlni.
Ha másmilyen van abban sajnos nem tudok tippet adni de ha Floyd-Rose-os a gitár, akkor a hidat lehet be kell állítani. Azonban ha nem értesz hozzá akkor inkább NE nyúlj hozzá, bízd a hangszerészre. Lásd következő, Húrcsere fejezet.
Teljesen mindegy milyen gitárról beszélünk az új húr csodákra képes. Hogy milyen meg hányas méret ez már teljesen szubjektív kérdés. 6 húros gitár esetén ez jellemzően a standard 9-es és standard 10 között szokott átlagban mozogni. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne mást feltenni, kísérletezz nyugodtan, azonban mindenek előtt néhány fontos tanácsot fogadj meg.
Ha fix húrlábad vagy vintage tremolód van, akkor szinte bármit feltehetsz, azonban a Floyd Rose gitárod van, akkor már kicsit bonyolultabb a helyzet.
Ha a Foyd Rose híd feszítése már be lett állítva egy adott húrvastagságra és hangolásra, akkor ha más fele mozdulsz el, akkor ismételten be kell állítani, amit én már fixen hangszerészre bíznék, annak nem állnék neki mert nagyon kritikus a működési elve.
Az egyszerűség kedvéért egy valódi hangszerész, Kovács Tamás magyarázóját tenném ide, aki megmutatja, hogyan kell újrahúrozni egy gitárt.
Fix vagy Vintage Tremoló: CLICK
Floyd Rose: CLICK
A húrmagasság mindenkinek teljesen egyéni. Valakinek magasabban vannak, valakinek alacsonyabban. A magasabban vagy mélyebben az szabja meg, hogy mekkora a húrnyomás a gitáron. Minél alacsonyabb annál kisebb a húrnyomás, annál kevesebb erővel kell lenyomni a húrt, minél magasabban annál erősebben.
A húr magasságának beállítása a hídon történik. Fix vagy vintage tremolós híd esetén a hid hátulsó oldalán található a nyeregnek nevezett alkatrész, amihez tartozik 2(3) csavar. Az egyik csavar az intonáló csavar, ami az intonáció beállításához szükséges (erről részletesebben a következő Intonáció résznél) és 1 - de jellemzően inkább 2 - húrmagasság állító csavar (action screw).
Ennek a beállításához egy 1.5-es vagy 2-es imbuszkulcs és egy plasztik kártya (pl. bankkártya vagy diákigazolvány) szükséges.
Ha feljebb akarod állítani akkor értelem szerűen feljebb, ha lejjebb akarod, akkor lejjebb kell csavarni. Ha 2 darab csavar van a nyereg két oldalán, akkor próbálj meg mindkét csavar esetén kb. ugyan annyit tekerni, hogy a húr középen maradjon.
Mivel mindenki más húrmagasságot preferál, így sajnos nem létezik pontos beállítási útmutató, így csak egy módszert fogok bemutatni és néhány tanácsot javaslok.
A módszer annyiból áll, hogy felhangoljuk a gitárt és egy plasztik kártyát a 12 bund környékére ragasztunk oly módon, hogy az minél pontosabban kövesse a fogólap ívét. (Amikor odacelluxozod a kártyát figyelj, hogy ne hajlítsd be nagyon a kártyát mert akkor nagyon eltávolodik a fogólaptól.) Lefogjuk a húrokat az első bundnál, majd közepes erővel kezd el pengetni egyesével a húrokat. Ha a kártya nem zörög, akkor lejjebb állíthatod de ha zörög, akkor már ne menj lejjebb mert az adott húr el fog némulni rendes játék közben.
A végső simítás. Az intonáció alatt gyakorlatilag a hangszer hangpontosság beállítását értjük a nyakon..
A beállításhoz mindössze egy - jellemzően csillag - csavarhúzóra van szükségünk.
Ahogy az előző húrmagasság beállításos résznél említettem is a hídnak az egyik alkatrésze a nyereg. Ennek a nyeregnek a feladata, hogy megadja a húr "hosszát". Minden ilyen nyereghez tartozik egy rugózott csavar, amivel ez a "hossz" állítható. Amikor ezt a nyerget állítjuk, akkor ezt nevezzük intonáció állításnak.
A menete gyakorlatilag annyi, hogy miután behangoltuk a gitárt lefogjuk a 12. bundnál a gitárt és megpengetjük.
(Itt nézhetsz akár üveghangot is. Mindkettőnek megvan az előnye-hátránya. Lefogás esetén a lefogott hangok lesznek pontosak, üveghang esetén pedig arányaiban lesz "pontatlan" a lefogott hang. Mindkettő jó módszer.)
Ha ugyan azt a hangot halljuk/látjuk mint amit az adott üres húr megpengetésekor, akkor nincs vele dolgunk.
Azonban ha más vagy hangolatlan hangot, akkor sajnos állítani kell rajta.
Ha felfele kell hangolni, akkor a csavart kifele (azaz óramutató járásával ellentétesen) kell csavarni.
Ha lefele kell hangolni, akkor a csavart befele (azaz óramutató járásával megegyezően) kell csavarni.
FONTOS, hogy minden esetben állítás előtt lazítsuk meg a húrokat különben túlfeszülés miatt akár el is szakadhatnak. Miután csavartunk rajta egy kicsit hangoljuk be újra az adott húrt és ellenőrizzük.
Miután megvagyunk, az összes húron ellenőrizzük utoljára a hangolást az üres húron és a 12. bundjánál.
Ezek voltak a kötelezők, amiket ha tuningolsz, ha nem, ajánlott megcsinálni. Ha ezek után is úgy gondolod neked ez nem elég, akkor jönnek számításba az árkategória szerint két részre szedett tuningok. Az egyik olcsóbb, ingyenes vagy néhány filléres doppingok. A másik pedig a már jelentősebb de drágább változtatások.
Fontos kiemelnem, hogy ezekkel nagyságrendi ugrást nem fogsz tudni elérni, mindössze csak pár kellemetlenséget orvosolnak amik egy olcsóbb gitárnál előfordulhatnak.
Erről részletesen az első TUNEing Műhelyben már beszéltem, így ha az kimaradt, akkor itt az ideje pótolni.
Ez a tuning igazából csak akkor hasznos ha gagyi vintage tremoló karod van (ez alatt nem azt értem, hogy a vintage tremoló gagyi csak hogy van abból is gagyi, jellemzően az alsó kategóriás gitárokon) és nem is akarod használni.
Alap esetben ezekkel a tremolókkal az a baj, hogy még ha nem is használod képesek (el)hangolni a gitárt. Mivel mi ugye ezt nem szeretnénk, ezért 2 módon lefixálhatjuk, hogy többé ne legyen ezzel problémánk.
Az egyik lehetőség, hogy a híd és a test közé egy megfelelő méretű fadarabot beapplikálsz, ezzel megakadályozva a híd mozgását. Ez az ingyenes opció.
A drágább de ugyan olyan hasznos hack ha az alap 3 rugó mellé beteszel még kettőt. Így az 5 rugó kellően nagy erővel húzza hátra a hidat, így gyakorlatilag szintén fixálja.
Kicsit ugyan ennél a témánál maradva. Ha a fával történő fixálást választottad, akkor is érdemes lehet benne hagyni a rugókat, mert ha kiszeded őket és egyszer netán megint valamiért lekapod a hátulját és kicsit elbambulsz, akkor kiszeded a fadarabot és az egész előrecsuklik a húrfeszítés miatt. Ha utóbbit akkor érthetően ott vannak fixen a rugók.
Na most ezeknek a rugóknak azonban van egy kis hátránya. Bármilyen nagyobb pengetéskor vagy gitár test "ütődésnél" berezegnek és emiatt egy ilyen búgó hangot hallatnak. Ennek elkerülése véget érdemes a rugókat is némítani.
Drágább megoldás, hogy un. "Noiseless" tremoló rugókat alkalmazunk amiből egy set (3db) - a cikk írásának pillanatában - 10.550Ft, viszont ha a híd fixálása a célod, akkor nem valószínű, hogy elköltenél tök feleslegesen 2x10.550Ft-ot.
Az ingyenes megoldás, hogy vagy egy szivacsot vagy egy ruhadarabot beteszel a rugók alá-közé, ezzel gyakorlatilag nullára redukálva a zümmögést.
Sajnos ezzel azonban el is érkeztünk az "olcsó" szekció végéhez. Nézzük is meg a már jelentősebb boostokat.
Na itt már erőteljes, érezhető ugrásokról beszélünk, amiket elkövetve a végeredmény egy igazán kellemes hangszer lehet.
Kivétel nélkül állíthatom ez az a dolog, amit szinte minden olcsó gitár esetén érdemes lehet cserélni. Iszonyatos hangminőségi ugrást ad a hangszernek és ha netán váltalán gitárt, akkor is ki tudod szerelni és vinni tovább a következőbe.
Előnye hogy akár *otthon is elvégezheted a cseréjét, így nem feltétlen kell hangszerészhez hurcibálni.
Hátránya....nos hát igen, nem véletlen van a Drága kategóriában.
Csak, hogy egy példával éljek, a cikk írásának pillanatában a legolcsóbb Seymour Duncan Single-Coil hangszedő 35.900 Ft, ugyan ez csak humbuckerben már 49.900 Ft. Éppen emiatt érdemes lehet átgondolni, hogy melyik az a PickUp állás amit a leginkább kedvelsz vagy használod és csak az az 1-2 hangszedőt cserélni.
Sajnos a másik költsége ennek a bulinak, hogy ha otthon csinálod szükséged lesz egy forrasztópákára (elég a legolcsóbb, nagyon többre nincs szükséged pl. EZ) meg némi forrasztó ónra, hogy tudd rögzíteni a drótokat. Azonban ha gyakorlatlan vagy forrasztásban, akkor előbb érdemes venni valami DIY forrasztó kit-et, amivel kicsit gyakorolhatsz. (Pl. egy digitális hőmérő vagy autóhoz egy jó kis akku őr.) (A Hestore nem támogat sajnos, csak példaként vannak onnan betéve dolgok.)
Hangszedőkből nagyobb márkák pl.: Seymour Duncan, DiMarzio, EMG, Bartolini.
A hangszedők cseréjének menete hihetetlen egyszerű de mégis nehézkes folyamat lehet mivel gyártónként (sőt még akár típusonként is) eltér a kábelek száma és színkódolása így mindig olvassuk el az adott típushoz tartozó bekötési ábrát!
Sajnos támpontot nem nagyon tudok adni mert találkoztam már ezzel azzal de ki lehet logikázni. Ha félrekötsz valamit, akkor sem kell aggódnok mert nem fog kiszállni belőle a működésért felelős füst tehát nem tud semmi megfőni vagy felrobbanni.
Ez már az a csere kategória, amit nem feltétlen érdemes egy olcsó gitárnál cserélni de ha fenti hídfix trükk ellenére is hangolódik mint a fene és nagyon zavar, akkor érdemes lehet cseréltetni ezeket. Ez egy cseppet olcsóbb buli de még így is költséges, ugyanis egy jobb márkájú hangolókulcs set 23.890Ft-tól indul.
Ez is otthon elvégezhető, azonban hogy biztosan jó settet vegyél érdemes hozzáértők véleményét kikérni.
ITT egy jó kis videó róla, ami bemutatja, hogy nem is olyan félelmetes ez a folyamat mint hangzik.
Nagyobb márka pl. Schaller
Jó barkácsolást. ;)
Hivatalos útmutatónak nem minősülő blogbejegyzés. A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg road crew-ját, hangszerészét.
Egy újabb időben kiírt esemény, ahol amellett, hogy a hazai hangszerüzletekkel és egyéb hazai-, illetve külföldi márka-képviseletekkel lehet megismerkedni de ezeken felül versenyek, beszélgetések és bemutatók is vannak egész nap. (pl. egyik évben Lukács Peta is tiszteletét tette mint zsűri és előadó)
Egy másik kötelezően ajánlott rendezvény ahova érdemes ellátogatni.
Személyes megjegyzésem, hogy én itt döbbentem rá, hogy milyen "sok" hazai márka van. (Persze az a "sok" még így is elenyésző az egészhez képest de jó felismerés volt, hogy vannak hazai márkák amik brutálisan jók és szépek.)
A rendezvény 2900 HUF 2 napra! Ennyiért kár kihagyni.
(Eleinte még nem írtak árat ezért azt hittem ingyenes, így elnézést a fals infóért.)
Esemény linkje ITT.
Amikor idehaza gitárt, erősítőt, pedált vagy bármi ehhez kapcsolódó dolgot szeretnénk vásárolni, akkor általában az emberek 99%-a az ismertebb webshoppokhoz és márkákhoz fordul. Ha már tapasztaltabb az ember és egy igazán jó gitárt vagy erősítőt akar, akkor elkezdődik a szemezgetés és kompromisszum kötés a 400 ezer plusz kategóriával. „Ez a gitár nagyon jó DE...”, „Ez az erősítő nagyon jó DE...” ismerős?
Azonban ennek nem feltétlen kell így lennie. Nagyon sokan nem is sejtik, hogy mennyi HAZAI készítő van, akiknek megvan a szakmai háttere és eszköztára, hogy valami olyat alkosson, ami igazán a TE szájízed, a TE igényeid szerint készült.
Természetesen fontos hozzátennem, hogy a "custom shopnak" megvannak az anyagi részei is, azonban aki a felső kategóriát keresi az tudja, hogy a minőséget meg kell fizetni.
A cikkben árat direkt nem fogok írni mert ezek készítőnként eltérnek és nyilván változnak, azonban ha komoly érdeklődő vagy a portéka iránt, akkor ne légy rest dobni egy mailt és megkérdezni mennyi az annyi.
A célom ezzel a cikkel, hogy egy helyre legyen gyűjtve a - lehetőleg - összes hazai márka, aki gitárt vagy ahhoz kapcsolódó dolgokat készít. Emiatt igyekszem állandóan frissen tartani ha újak bukkannak fel.
Az eddigieket megpróbáltam kategóriába szedni, hogy a legfrissebb információim alapján miket készít vagy készített.
Honlap: http://www.alexagitar.hu/index.php?lang=en
Honlap: https://www.blasiusguitars.com/
Facebook: https://www.facebook.com/blasius.guitars/
Instagram: https://www.instagram.com/blasiusguitars/
Boldogh Csaba vagyok és 2008 óta készítek basszusgitárokat és gitárokat.
Azóta picit változott a helyzet mert ma már főleg elektromos gitárokat készítek, a basszus vonal sajnos visszaszorult.
A célom az volt, hogy mindenféle „voodoo”-tól mentesen a lehető legjobb anyagokból, minőségben készítsek hangszereket.
Ma már csak 3 modellem készítem, a Sunset-et és a két basszus modellemet a Jazzy-t és az SC-t. Az a visszajelzés jön, hogy ezeket szerte a világban megelégedéssel használják a „mosoly tesók”.
Elérhetőségem: boldoghcsaba@gmail.com
Instagram: https://www.instagram.com/boldoghguitar/
Medgyesi Tibor munkái.
Honlap: https://hangszercenter.hu/elerhetosegek
Facebook: https://www.facebook.com/erhardinstruments/?locale=hu_HU
Honlap: https://www.fibenare-guitars.org/
Facebook: https://www.facebook.com/fibenare/?locale=hu_HU
Honlap: https://gvguitars.com/
Facebook: https://www.facebook.com/gvhandmade/
Honlap: https://hemuguitars.wordpress.com/about/
Honlap: https://www.hg-guitars.com/
Instagram: https://www.instagram.com/hg.guitars/
Facebook: https://www.facebook.com/lucasampdebrecen
Honlap: http://mlpguitars.com/
Facebook: https://www.facebook.com/MLPguitars/
Fazekas Péter vagyok. Végzettségemet tekintve épület és bútorasztalos valamint gépgyártás-technológiai technikus vagyok. Főállásban, most is az utóbbi szakmámba dolgozom.
Magával a hangszerekkel és a zenéléssel közel 20 éve foglalkozom. Már az első hangszerem vásárlásakor is azon törtem a fejem, hogyan lehetne jobbá tenni, hogyan tudnék készíteni egy jobbat és ez a gondolat olyannyira gyökeret eresztett bennem, hogy nem hagyott nyugodni. Rengeteget olvastam a témában, próbálgattam a cuccokat (gitárok, erősítők, kütyük), hogy már-már jobban érdekelt mint maga a gitározás. (szerk. ismerős...) Sok barkácsolás, tuningolás, javítás és csere-bere után jött az elhatározás, gitárt kell készítenem! Gitárt AKAROK készíteni! Pontosabban hiányát éreztem egy öthúros basszusgitárnak, és anyagi megfontolásból (Én naiv, azt hittem majd olcsóbb lesz, hehe) úgy döntöttem, majd én megcsinálom. Az évek alatt összegyűjtött tudás, a faipari ismeret és a rajongás kellő löketet adott, hogy belefogjak. Nyilván ehhez nem volt elég kredit, se szerszám, és csak egy második emeleti panellakás erkélye állt rendelkezésemre mint műhely, szóval a körülmények tökéletesek voltak ez első projekthez! Én is - mint sokan - a Zolkow basszusműhelyén orientálódtam sokat és az ott látottak, a saját tapasztalatok, és egyéb nyers információkból kiindulva végül elkészült a bőgő. A körülményekhez képest ez egy rendkívül jó első hangszer lett, amit egy alkalommal bátorkodtam megmutatni Temesi Bercinek. Nézegette, forgatta, elmondta a kötelező építő jellegü kritikákat majd azt mondta:
- Ez egy jó hangszer...
- Köszönöm!
- Tényleg ez az első?
- Igen.
- Akkor ne hagyd abba!!
Ez az utolsó mondata nyomta rá a pecsétet a sorsomra! :D Azonnal el is mentem egy faáruházba és meggyőztem néhány zenész ismerősömet, hogy nektek szükségetek van egy kézzel készített egyedi hangszerre! Így hát elkezdtem a "termelést". Nagyon nehezen és döcögősen mentek a dolgok de nem adtam fel és folyamatosan fejlesztettem a szerszámparkot.
Mivel már egynél több gitár készült, így kellett találnom egy nevet, ami rövid, hangzatos és könnyen megjegyezhető. Az akkor egyik kedvenc filmem ihletett, így innen jött a NOMAD.
Készítés mellett gitárjavítás, karbantartás és tuningolás is zajlik a Nomad műhelyben.
A munka, tanulás és a fejlesztés folyamatosan pörög, most is több projekten dolgozom egyszerre. Van már hangszerem Németországban is, ajánlottam fel hangszert gitárversenyen fődíjként és készült már signature model is a Radar zenekarba. Ide most is készül még kettő. :) Hosszú távú terveim közt szerepel még a hangszedő és a csöves gitárerősítő készítése is, aminek az irányába már megtettem a kezdő lépéseket de ezekre még várni kell. Mindezek mellett persze még mindig "kicsinek" érzem magam a sok nagyszerű készítő mellett, akik az országban tevékenykednek!
Nagyon sok munka van még előttem, de a lelkesedésem töretlen!
Facebook: https://www.facebook.com/Nomadguitars/
Honlap: https://petercrowdesign.eu/
Facebook: https://www.facebook.com/petercrowdesign/?locale=hu_HU
Facebook: https://www.facebook.com/shg.guitars/
Instagram: https://www.instagram.com/shg.guitars/
Honlap: https://stonebassguitars.com/
Facebook: https://www.facebook.com/stonebassguitars
Tóth Nándor vagyok, eredeti szakmámat tekintve gépészmérnök és a TNG gitárok megálmodója.
2015 környékén kezdtem el gitárokat átalakítani, ezt követte 2018-tól a DIY gitár kitek vásárlása és építése.
2020-ban kezdtem el az első teljesen saját készítésű elektromos gitárom építését.
A profilom jelenleg az elektromos gitárok készítése de tervben van basszusgitár is.
A hangszerek Szegeden készülnek és amit csak lehet CNC megmunkálógépen gyártok. A terveket 3D tervezőszoftverrel készítem és a megmunkáló programokat is én írom.
Építettem már hangszert Blanár Leventének (Dystopia), Sánta Zolának (Spontán Blues Band) és Kőrös Zolinak (Darkmess) is.
Jelenleg a hangszerkészítés a hobbim, ha az élet úgy hozza, szeretnék ezzel foglalkozni teljes állásban.
Ha valakit érdekelnének az eddigi munkáim akkor a facebookon megtalál.
Facebook: https://www.facebook.com/nandor.toth.666/
Varga Csaba vagyok, eredeti szakmámat tekintve asztalos.
Több mint 30 éve foglalkozom politúrozással és hangszerek felületkezelésével.
Az elmúlt évtizedekben egy olyan eljárást dolgoztam ki, mellyel sokkal zenébe illeszthetőbb kellemesebb hangja lesz a hangszereknek. Ez az eljárás a felületkezelésben rejlik.
Az általam fejlesztett bevonat sokkal egyenletesebb, és síkabb felszínű. Ennek következtében a finomabb rezgések is le tudnak válni a felszínről.
A következő hangszer típusoknál bizonyított az eljárásom:
- akusztikus és elektromos gitárok, basszusgitár,
- brácsa, hegedű , koboz,
- fagott, tárogató, kong
Honlap: https://vargagitar.hu/
Erős László vagyok. Szüleim munkásságát továbbvíve kezdtem el én is a zenével foglalkozni „ha akartam, ha nem akartam” belenőttem…
Édesanyám énektanárként és kórusvezetőként tevékenykedett, édesapám tanított citerázni (klasszikus „apáról fiúra” módon), ráadásul természeti emberként szükségesnek tartotta a citera alkotórészeinek teljes ismeretét is. Görbeszögeket egyenesítgetni órákig, illesztőfűrésszel szórakozni pontos szögvágásokkal „míg határértéken belülre nem kerül”, fafajtákat fújni kívül-belüli jellegzetességeikkel együtt stb. Élete során több száz gyereket és felnőttet tanított meg citerázni és közben kereste a minőségi hangszereket (hangkép, tonális tisztaság, kezelhetőség stb. alapján).
Édesapám volt a vezető citerás, azonban a hagyományos - ám valójában stagnálásra ítélt - citerák nem voltak megfelelők az úttörő dolgokra, új zenei megoldásokra és fejlesztésekre volt szükség. Ezért született meg a legelső fejlesztett citera. Kezdve a sok húr csökkentésével (amire a Kárpát-térségi magyar citera belső fejlődéstörténete is rámutatott), a húrlábak újratervezésével és azok kivitelezésével.
Ma már odáig eljutottunk, hogy teljesen egyedi megjelenésű és hangzású citerákat készítünk a fiammal együtt és külön-külön is, ki-ki a maga módján és meglátásai szerint.
Minden eddigi zenetudományi kutatásom, mestereim és képzettségem, több évtizedes zenekarvezetői tapasztalatom egyaránt tűpontosan rámutat arra, hogy a hangszer, mint zenei értékhordozó és néplélek-kifejező, szervesen kell kapcsolódjon a korhoz. Rendkívül sok hangszer, sőt hangszercsalád halt ki az évszázadok-évezredek során, amely nem tudott alkalmazkodni a változó körülményekhez.
A magyar citera sokat megélt már, és szeretném, ha ugyancsak sokáig élne. Ehhez megteszem a magamét és remélem más is.
Facebook: https://www.facebook.com/citeramindenhol
Honlap: https://osirisaccs.com/
Facebook: https://www.facebook.com/osirisaccs
Instagram: https://www.instagram.com/osirisaccs/
Honlap: https://www.prolude.hu/?lang=hu
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100054389703149
Honlap: https://www.kaosamp.com/
Facebook: https://www.facebook.com/kaosamp/?locale=hu_HU
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100066893425514
A nevem Kobela Roland, a Rauley márka alapítója, tervezője és építője.
Nagyjából 2001-2002 körül kezdtem érdeklődni az erősítők technológiája iránt. Eleinte csak saját igényeimre igyekeztem hangolni meglévő erősítőket, később azonban egy gyári kapcsolás (Soldano SLO100) szerint, de saját kezű építésű erősítő felé indultam el.
Ezt követték újabb és újabb csöves erősítők, már saját tervezésű kapcsolásokkal, panelekkel, amik több csatornás, MIDI vezérelhető és programozható felépítésűek voltak. Tudomásom szerint a hazai erősítő építők
közül elsőként kezdtem MIDI vezérléssel ellátott full csöves erősítőket építeni.
A fő csapásirány a többcsatornás gitárerősítők és a zenei/gitáros segédelektronikák készítése volt. MIDI looper pedálok, rackek, MIDI switcherek, MIDI vezérlő pedálok, kapcsoló elektronikák, és még pár egyéb más. Közben gyári erősítők szervizelésével is foglalkoztam, Nemesvámoson és Veszprém környékén.
Erősítőimet elsősorban hazai piacra adtam el, gyakran környékbeli gitárosoknak, pl. a veszprémi Sunday Shift nevű zenekar gitárosa, Ságodi László használja az egyik erősítőmet, egy másik erősítőt és egy csöves előfok pedált pedig Bakos Gergőnek, az ApneA zenekar gitárosának készítettem.
Minden erősítőm egyedi darab, nem készítettem még csak rövid sorozatokat sem.
Jelenleg inaktív vagyok, időhiány miatt nem vállalok sem építést, sem javítást.
Ha fogok is még építeni, akkor is csak olyan készüléket, ami
valamiért engem is inspirál.
A MIDI készülékek termékvonalán viszont szívesen folytatnám a tevékenységem (de még ez is kérdéses), mert ebből nem nagyon van hazai gyártású felhozatal.
Facebook: https://www.facebook.com/Rauley.Amplifiers
Youtube: https://www.youtube.com/@k.roland4338
Hangminták: https://soundcloud.com/rauley
Honlap: https://slamplification.com/index.php/sl-amps-series/
Facebook: https://www.facebook.com/SLAmps/?locale=hu_HU
Sajnálatos módon ennek a legendás márkának az alkotója Lőrincz Attila távozott köreinkből azonban hazai körökben Őt tekintették az erősítők atyjának, aki bárkinek szívesen segített erősítőt érintő kérdésekben. Konkrétan akikkel beszélgettem erősítő készítők közül nagyon sokan tőle tanultak vagy nagyban segítette a munkájukat. Mivel Ő már sajnos nem írhatja meg bemutatkozóját így álljon itt a (remélhetőleg minél tovább) még élő honlapján álló bemutatkozó rész. (https://musicalvoice.hu/nevjegy/)
A '60-as évek elején születtem, elektrotechnikusként végeztem az iskoláimat, és már gimnazistaként is érdekeltek az elektronikai áramkörök, különösen az audioerősítők.
Fiatalkoromban a TV-k javításán keresztül ismerkedtem meg az elektroncsővel. Később a tranzisztorok elterjedésével jött a “tranyós” korszak: Hi-Fi, PA- és hangszererősítők készültek nálam.
A '80-as évek végén a disco mellett még működtek „ bálozó zenekarok”, közülük az egyik felkért egy 200 W-os csöves erősítő építésére. Ekkor kezdtem el mélyebben foglalkozni a vákuumcsövek és erősítők technikájával.
A hangszererősítők közül a billentyűs és főként a gitár erősítők irányába fejlesztettem a technikámat.
Ami a Hi-Fi-ket illeti, pár éve foglalkozom csöves erősítők készítésével amolyan DIY-erként, néha kiélve vele a fantáziám.
Jelenleg tehát a csöves hangszererősítők és Hi-fi erősítők készítésével és szervizelésével foglalkozom. Műhelyemben minden érdeklődőt szívesen várok.
A nevem Grobe Rudolf, elektronikai műszerésznek tanultam.
Szerencsém volt, mert az időm legjavában innovatív munkahelyeken dolgoztam és jelenleg is egy ilyen csapat tagja vagyok. A feladatok megoldásában igyekszem új utakon járni, sok esetben a „hagyományok” teljes
félresöprésével. Ugyan voltak „zenei” próbálkozásaim, de végül mégis inkább a zenélés és zenehallgatás körüli elektronikai kihívások megoldása érdekelt.
A Hunor Tube Pedals ötlete 2015-ben egy munkahely megszűnésnek köszönhetően született meg, egy akkor
zenész kollégám unszolására. Megmondom, egyáltalán nem hittem az agyament koncepcióban. Mármint, hogy DC12V-ról működtessek elektroncsöveket és mindenféle hangzásokat hozzak ki belőlük. Aztán megszületett a „fagyisdoboznak” nevezett prototípus. Ennek „sikerén” felbuzdulva néhány évnyi fejlesztés után elkészültek a pedálok. A pedálok mellett nagy vágyam volt, hogy a sor végére egy HUNOR elveken működő erősítőt is készítsek. (A cikk írásának pillanatában ez még fejlesztés alatt van de nem kétlem, hogy hamar kilép a proto fázisból.)
A termékeim főbb jellemzői:
- amiből nem adok alább az az elektroncsövek hangzásvilága,
- a lehető legkisebb méret és súly (az erősítőm jelen állapotában 8ohm/70W, 16ohm/200W és 3,3 Kg),
- maximális kompatibilitás más gyártók termékeivel, beleértve természetesen a hangszereket is.
A tevékenységemet hobby szinten űzöm és a személyes kapcsolatok híve vagyok. A termékeim bemutatóin jó arcokat ismerek meg, sokukkal barátságot is kötünk. Számomra ezért éri meg.
Elérhetőség: http://hunortubepedals.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/hunor.tube.pedals.new/
Instagram: https://www.instagram.com/hunor.tube.pedals/
Honlap: https://kaslederfx.com/
Honlap: https://rns-pedals.eu/
Honlap: https://bognarelectronics.com/home/
Facebook: https://www.facebook.com/tubadavidleather/
Ha van olyan márka, amiről nem tettem említést vagy Te is hasonló dolgokat készítesz és szeretnél bekerülni a listába, akkor írd meg kommentbe valami elérhetőséggel. :)
Egy másik nagymenő rendezvény. Sajnos vagy nem sajnos sűrű egy hétvége lesz a június 17-18 (hangépítés és cityrocks) de legalább kétszer lesz a CityRocks.
A rendezvény ingyenes és mint az összes ez is kötelezően ajánlott.
(részvétel csak előzetes regisztrációval de odamenni megnézni és hallgatni azt lehet)
Esemény linkje ITT.
Hihetetlen, újra időben kiírásra kerül egy esemény, ami hazai szemmel az egyik hanem a legnagyobb gitáros rendezvény, ahol nagy számmal vesznek részt gitár, erősítő, pedál stb. készítők.
Itt a nagy lehetőség, hogy egy helyen minél több hazai minőséget kipróbálhass.
A rendezvény ingyenes de szigorúan ajánlott.
Esemény linkje ITT.
Ritka alkalmak egyike, hogy végre nem felejtek el ide kitenni a közelgő eseményt. Szóval tessék megadni a nem létező 5 csillagot a cikkre. :D
Bemutatók, szakmai tapasztalat-csere, tesztek és minden más ami az erősítőkhöz, gitárokhoz és a zenéhez kapcsolódik.
Esemény linkje ITT.
Sokszor nem vagyunk tisztában azzal, hogy miért kerül annyiba egy gitár amennyibe. Laikus szemmel nézve érthetetlennek tűnik, hogy miért venne bárki 1 millióért gitárt ha már újonnan kaphat 50 ezerért egy ugyan olyan darab fát.
Tehát ha szeretnéd tudni miért drága egy-egy gitár vagy csak az értetlenkedő mugliknak akarod elmagyarázni, akkor ez a Te cikked.
A részek végén a 'summa' mindig az előző konstrukciókat is beleszámolja.
Ha nem tudod mi a hangszedő kezd ITT. Az egyik legfontosabb és majdnem legköltségesebb része a gitárnak a hangszedő. Elsőre a legolcsóbb valaminek tűnhet, hiszen állandóan cserélik meg "olcsó" módosításnak hívják de - főleg nálunk - nem ez a helyzet.
Mivel a hangszedő adja az alapvető hangzásod kb. 80%-át, így érthető, hogy rengeteg márka létezik, amik közül általánosságban elmondható, hogy a DiMarzio és a Seymour Duncan hangszedők a legismertebbek, akik magas minőséget és választékot képviselnek, így most válasszunk ezekből.
(persze ezzel nem azt mondom, hogy ne létezne más kiváló minőségű márka)
A cikk írásának pillanatában a legolcsóbb DiMarzio humbucker hangszedő 41.790 Ft, a legolcsóbb Seymour Duncan 49.900 Ft.
A legolcsóbb DiMarzio single-coil hangszedő 33.290 Ft, a legolcsóbb Seymour Duncan 35.900 Ft.
Tehát, ha csak egy SS gitárról beszélünk csak a hangszedők 66.580 - 71.800 Ft közötti összegről beszélünk. És ebben az esetben még nem is válogattál, hogy neked mi tetszik, csupán levettük a polcról a legolcsóbbat.
Ugyan ezekből egy HSH konstrukcióban már 116.870 - 135.700 Ft az ár.
Általában elmondható, hogy amikor egy gitár csupán 60 - 110 ezer forint között mozog, akkor ezek az elsődleges dolgok, ahol a gyártók spórolnak és igyekeznek olcsóbb alternatívák után nézni.
Summa: 66.580 - 135.700 Ft
A következő hatalmas költséget felemésztő alkatrész a híd, azaz a húrláb.
Ebben az esetben választhatunk tremolós és fix közül. Tremolósból jelen esetben egy Floyd-Rose kialakítást fogunk választani.
Figyelembe vett márkák: Schaller, Ibanez, Babicz, Fender, Floyd-Rose
A legolcsóbb általános (nem tele) fix húrláb 29.990 Ft. (Babicz)
A legolcsóbb Floyd-Rose típusú 71.400 Ft (Schaller)
Summa: 96.480 - 207.100 Ft
Szintén nagyon fontos rész, hiszen nem double locking (Floyd-Rose) esetén ezek tartják a hangolást.
Figyelembe vett márkák: Fender, Daddario, Schaller, Gotoh
Legolcsóbb 15.790 Ft. (Gotoh)
Summa: 112,270 - 222.890 Ft
Felső nyereg (nut): 8.299 Ft
Állás kapcsoló: 8.899 Ft
Jack: 1.500 Ft
Potméter: 3.999 Ft / db (Általában 2 minimum van egy hangszeren, hisz Volume és Tone.)
Bund: 799 Ft egy 2.7 x 1 x 240 mm-es nikkel-ezüst darab és kb. 6 kell. Egy rozsdamentes acélos már 15.990 Ft de ebből 1 elég.
Nyakmerevítő pálca: 3.999 Ft
Részösszegzés
Tehát, EDDIG elmondható, hogy a gitárunk valahol 147.759 és 258.379 Ft között járunk. Ez kerekítsük fel csavarokkal és kábelekkel, így kapunk 150 - 260 ezer forint közötti összeget és még nincs fánk sem, ami az egészet összefogná. 
Hu... na innentől indulunk meg a lejtőn, amit már nem olyan egyszerű behatárolni.
Hogy megnézzük kb. milyen fából melyik része készülhet a gitárnak, ahhoz javaslom a Gitár Fák oldalt elolvasásra.
Ebben a részben nem arról fogok beszélni milyen fák vannak/léteznek, hanem hogy mennyibe is kerülhet egy-egy fadarab és miért képviselhet hatalmas értéket.
Először vegyük górcső alá azokat a test, nyak és fogólap fákat amik könnyedén elérhetőek és simán megvehetjük valamelyik boltban.
Tegyünk különbséget a "kész, kezelt" testek, nyakak között, valamint a nyers- még megmunkálás előtt állók között.
Megmunkált, kész termékek
Ezekben az esetekben az 'Egyebekben' szereplő tételek egy részét "megspórolhatjuk", valamint ezekkel van a legkevesebb dolgunk. Nem kell festeni, lakkozni, reszelni, bundozni stb., csupán összeállítani a kész nyakat és a kész testet és mehetnek is bele a hardverek.
Ebben az esetben a legolcsóbb kész test 108.900 Ft, kész nyak pedig 82.000 Ft.
KÉSZ GITÁR ÁRA: 325 - 435 ezer forint, magyar ÁFA levonása után 256 - 343 ezer forint.
Levonások
Nyilván ezek a civil piaci árai egy hangszernek. Tehát ha te szeretnél egy gitárt összerakni szuper alkatrészekből, akkor ilyen árral kell számolni.
Azonban egy cég (gyár) sokkal olcsóbban tud pár dolgok beszerezni, így ugyan ennek a gitárnak az gyártási költsége kb. 180 és 280 ezer forint lehet de lehet sokat is mondtam.
(ha valaki pontosabb számot tud, kommentbe dobja be)
Felvonások
A fenti ár nyilván semmit nem tartalmaz abból ami a gitár elkészüléséhez vezetett. Értem ezek alatt az olyan láthatatlan költségeket, amiket Te mint vásárló nyilván nem látsz de kő keményen rámennek az árra.
A teljesség igénye nélkül:
+ márka neve
+ tárolás, szárítás
+ dolgozók bérezése
+ géppark beszerzése
+ rezsi árak
+ engedélyezési költségek (pl. fa beszerzésre)
+ szállítási költségek
+ az adott ország ÁFÁ-ja (27%....pf)
+ stb.
Természetesen ezek a dolgok nem pontosan igazak, hisz ugyan ezek az árak rámennek az alkatrészekre is amiket berendel a gyártó (pl. DimArzio hangszedőt nem elkészíti, hanem megvásárolja), de ezt most fogadjuk el így.
Még essen pár szó a márkáról is.
A márkáknak azért van nagy szerepe az árazásban, mivel egy nevesebb gyártó neve egyenlő a minőséggel, ami miatt bizakodóbbak vagyunk vele szemben, hisz garantált, hogy nem egy hulladékot kapunk a pénzünkért. Ezért van, hogy a nem ismert, vagy kézműves modellek nem kerülnek annyiba a használt piacon mint egy Ibanez vagy Fender pedig simán lehet hogy az adott custom gitár sokkal jobb anyagfelhasználással és összeszerelési minőséggel készült mint a márkázott társa.
Na és elérkeztünk a unltimate, limitless kategóriához. Ide tartozik minden olyan hangszer, amiket nem feltétlen azért vesznek mert fényévekkel jobb mint a többi, hanem vagy mert limitált szériás, mert valaki által használt, mert régi vagy mert olyan anyagok felhasználásával készült amiknek beszerzése ma már erősen korlátozott vagy lehetetlen/illegális beszerezni.
Eddigi információnk alapján kijelenthetjük, hogy számunkra, hétköznapi magyar emberek számára újonnan vásárolva PAPÍRON kb. 4 - 500 ezer forint között mozog egy kommuna de már jó minőségű felszereltséggel rendelkező márkás gitár.
Viszont ebben a presztízs kategóriába tartozó gitárokon már nagyrészt nem a hangszer alkatrészeket fizetjük meg, hanem a fákat. Megpróbálom a lehető legtömörebben összefoglalni.
Elmélet
A gitár hangját nagyon sok minden befolyásolja, kezdve a fától egészen a hangolókulcsokig minden.
Kezdjük a külsővel. Az olyan gitárok, amiknek valamilyen díszesebb toppja van már általában kicsivel drágábbak, hiszen olyan fát kellett választani majd kivágatni és megmunkálni aminek a mintája különlegesebb. Mint az alábbi képen látható darabok is.
Maradva a fánál, minden fának más-más tónusa van. Egy mahagóni sötétebb, egy éger világosabb tónust produkál. Egy testen átmenő nyakas gitár nagyobb sustain-nel rendelkezik mint egy csavarozott nyakú ÉS egy régebbi gitár "beérettebb" hangot ad.
Ezen elméletek miatt kijelenthető, hogy a gitárosok nagy része eléggé bigott. (sajnos kicsit én is)
Ezt egy példával szemléltetném.
Stradivari hegedűk. A világ legdrágább hangszerei között szerepel az a fennmaradt néhány darab. Ezeknek három oka van. Egyrészt kiváló minőségűek, elvileg kimondhatatlanul fantasztikus fából készültek és régiek. (nyilván a ritkaságáról ne beszéljünk mert az mellékes) Ezen tulajdonságai miatt a mai napig úgy terjed a köztudatban, hogy a legjobb hegedűk. AZONBAN több esetben is arról számoltak be "hozzáértők", hogy szép a hangjuk de léteznek olyan hegedűk elérhetőbb árban, amiknek ugyan olyan szép vagy sokkal szebb hangja van. PÉLDA
Ebből tehát kitűnik, hogy minden márkának a Golden érájában (az elvileg legjobb minőségű darabok gyártási évei) készült darabok a gitárosok nagy többsége számára idealizáltak és emiatt a legdrágábbak is. Tehát itt az ár már egy nagyobbat ugrik ha pont egy olyat fogunk ki.
Golden era évei a Gibson-nak 1948-1966, Fender 1946 - 1970, Ibanez 1987 - 1993.
Eddig azt beszéltük, hogy a Golden érás hangszerek már nagyon drágák tudnak lenni. De ha egy Golden érás Custom gitárról beszélünk hát akkor végünk van.
Általánosságban elmondható, hogy minden nagyobb gitárgyártó cégnek van egy un. Custom Shopja, ahol egy bizonyos modellre teljesen egyedi igényeket lehet kérni. Pl. X gitárnak legyen kicsit vastagabb nyaka, ilyen toppja, ilyen színnel, amolyan hangszedőkkel stb.
Ezek a kategóriájú hangszerek már elképesztően drágák a napjainkban is, mivel a legmagasabb minőséget képviselik. Itt általában a külön foglalkozást és a hangszerészt fizetjük meg a prémium anyagok mellett.
Ha egy gitár a Golden érában Custom Shoppos és olyat is akarsz csőd.
De mi van abban az esetben ha nem Golden érás és/vagy nem Custom Shop a hangszer és mégis 1 millióba kerül?
Itt jönnek be a már beszerezhetetlen vagy erősen korlátozott fák.
A gitárkészítés gyerekkorában még nem voltak nagyon törvények, amik szabályozták volna az egyes fák beszerzését és felhasználását. Emiatt a korai hangszerekhez szabadon használhattak olyan fákat, amiket ma már nem is nagyon ismerünk mivel nem találkozunk velük. Pl. ében fa, koa, honduras mahagóni vagy mocsári kőris, aminek a beszerzése erősen korlátozott és engedély köteles. De említhetném a rózsafát is, ami ugyan még eléggé elterjedt de elvileg már ezeknek a felhasználására és behozataléra is erős törvénykezések vannak.
Ezek miatt a gyártók elkezdtek alternatívákat keresni.
Így már csak nagyon ritka esetben találunk ilyen ritka fás gitárokat az új hangszerválasztékban. Ezek a "betiltott" fák, ha nem is a legjobbak vagy legszebb tónusúak de van egy egyedi hangja mindegyiknek, ami befolyásolja a hangot kellő mértékben ahhoz, hogy ugyan azzal a settingel de különböző gitároknál halld a különbséget. (már ha kellően jó hozzá a füled)
Ezek, a hangzás szempontjából 5-10%-os különbségek miatt képesek egyesek (sokan) kifizetni + 3, 4, 500 ezer forintokat.
A márkázott részletezés végén még mindenképpen meg kell említeni a "signature" modelleket.
Ezt két részre szedném. A konkrét signature gitárok és azok, amiket egy-egy híres zenész használt, főleg ha az a legjobb lemezük koncertjén is felbukkant.
Utóbbi esetben nyilván ez már csak azoknak lesz érték akik kedvelik az adott embert vagy együttest.
Előbbi esetben azonban nem akárkiknek, akármelyik modelljéről beszélünk hanem a Golden érába tartozó legnagyobb gitárosok modelljeiről. Pl.: Steve Vai szériái (1988) vagy Joe Satriani szériáit és még lehetne sorolni. Itt már önmagában is kiváló hangszerekről beszélünk azonban a signature miatt már egy nagyobb presztízsnek örvend mint bármilyen más széria.
Itt mint kiegészítés tenném hozzá, hogy az eddig bezárólag az olyan gitárokról esett szó, amiket egy-egy nevesebb gyártó készített, megfelelő évben, megfelelő emberek nevével stb.
Azonban van a "Handmade" kategória, ami kicsit eltér.
Itt kizárólag az olyan hozzáértő emberekre gondolok, akik pontosan tudják, hogy hogyan és miért úgy épül fel egy hangszer ahogy. Az ilyen emberek munkái általában teljes egészében a megrendelő igényeihez vannak párosítva emiatt drágák de nagyon jó hangszerek tudnak születni a kezük alatt.
Ha úgy érzed nem találod meg a számításaidat a piacon, akkor érdemes lehet felkeresni egy hangszerkészítő szakembört, aki a Te kívánságaid alapján összehozza a leírt igényeid szerinti tökéletes hangszert. ;)
Hamarosan közzé teszek egy listát, ahol fel fogom tüntetni a(z) -lehetőleg- összes hazai gitár- és más hozzá kapcsolódó cuccok építőit, ahonnan majd tudtok csipegetni.
Természetesen ez sem lesz olcsó buli, hiszen ki kell csengetni a fent említett minőségi anyagokat, a mester szakértelmét és temérdek idejét, amit az elkészítésével töltött.
Erről egy viszonylag részletes videósorozat ITT.
Persze az 5 - 600 ezer feletti gitárok sok esetben már kicsit túlmisztifikáltak és ezért kerül rájuk ez az árcédula. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy attól mert jó és drága hangszered van, az nem garancia se a jobb játékra, se a jobb hangra. Egy olcsó de jó szerelésű gitárból és ki lehet hozni egy szuper hangszert. Persze, nem biztos, hogy olyan lesz mint az, ami alapból 4 - 500-ba kerül de igényeid és elvárásaid majd megmondják, hogy elég-e vagy sem.
Kicsit hosszúra sikerült ez a bejegyzés de úgy érzem így tudtam csak adni egy átfogó képet. Természetesen nem pontos számokról beszélünk és nem is 100%-os a infó halmaz de ipari információk híján és annak érdekében, hogy ne egy egész estés írás legyen úgy gondolom sikerült átadnom a lényeget és megértetni azokkal egy gitár árának az összetevőit, akik csak kérdően néztek rád, amikor elmondtad a hangszered árát.
Ugye, hogy az a 100 ezer már nem is tűnik olyan soknak? :D
Az elektromos gitárok modolásának és tuningolásának számos módja van, amivel valamilyen olyan hatást érhetük el amit egy sima húrcserével vagy hangszedő cserével aligha. A TUNEing Műhely sorozatban (figyelted a szójátékot) ilyen és ehhez hasonló témakörökkel fogok foglalkozni.
Mai fogásunk a gitár árnyékolása.
Gitár árnyékolás terén nem fogok sok mindent írni, mivel találtam egy remek website-ot ami leírja ezt a folyamatot, azonban szeretném kiegészíteni a mondandókat.
A cikket ITT tudod elolvasni.
SZERK.: Sajnos megtörtént amitől féltem, hogy az oldal idő közben megszűnt, így megpróbálom ebbe a cikkbe betenni az ott leírtakat ha megtalálom valahogy. Ellenben ha nem sikerül, akkor leírom én az egészet.
FONTOS!
HH vagy H gitárt, illetve maga a humbuckereket felesleges árnyékolni, az esetükben nem fogsz elérni javulást, ha azonban HSS, HSH vagy HS gitárod van, akkor már érdemes végigmenni az egészen ha már úgy is megcsinálod a single-coil(ok)-ra. (legyen szép)
Szükséges eszközök:
- csavarhúzó
- öntapadós rézfólia
- olló
- folytonosság (kontinuitás, rövidzár) ellenőrző készülék (pl. multiméter)
- nagy hely
- k*va sok türelem
A gitár leárnyékolása egy igen hosszú és macerás folyamat, úgyhogy úgy állj neki, hogy el fog tartani egy darabig.
Ez az idő kb. 2-3 órát vehet igénybe HA szerencséd van. Ha nincs és úgy jársz mint én, akkor ez bőven feljebb kúszhat 6-ra is. (nem részletezem miért de a koptatólappal akadtak kínjaim...)
Öntapadós rézfóliát olcsón, jó áron (kb. 2500 Ft) a Lidl-ben lehet néha kapni a kerti részlegen, mivel ők csigák ellen szánják cserepekre. (pf...)
A vastagsága mindegy, de nem javaslom se a túl vastagat se a túl véknyat. Én 5cm szélessel csináltam és 10m volt rajta, amiből szinte alig ment el.
Végezetül fontos, hogy miután elkészítetted az árnyékolást MINDENKÉPPEN ellenőrizd, hogy a legtávolabbi pontjától egészen a Jack aljzat földjéig van-e folytonosság (rövidzár). Ezt érdemes több ponton is leellenőrizni. Ha valahol nem lenne, akkor nem szükséges forrasztani, elég csupán kicsit megkaparni a két rézfólia találkozását. Az elég szokott lenni.
Fedlap esetén pedig szintén nem szükséges plusz egy vezeték kihúzása az összekapcsolásukra. A legegyszerűbb és legelegánsabb módja ha a fedlapon és a testnél is rézfóliát húzol ki a csavarfuratokig. Így amikor összeszereled őket, akkor a csavarok által már létrejön a kapcsolat.
Az eredmény nem abban fog megnyilvánulni, hogy jobb lesz a gitár hangja, csupán abban, hogy a single-coil nem fog gerjedni, azaz nem lesz vagy jóval halkabb lesz a statikus zaj hangja, amit felvesz "néma" állapotban.
Erről egy remek videó: CLICK
Let's SHIELD!
PROFI ÉS AMATŐR HANGSZERKÉSZÍTŐK TALÁLKOZÓJA.
